A farsangi ünnepkörről történeti adataink többet árulnak el, mint más népszokásokról, itt ugyanis egyházi és világi hatóságok egy véleményen voltak: a farsang rendbontással, lázadással, zavargással járt, tehát a „rossz, tiltandó szokások” közé tartozott. Ennek ellenére a farsangi szokásokat a mai napig is szinte változatlan kedvvel űzik.

A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabbideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. A farsang vízkereszttől a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart. A farsang lehet hosszú, vagy rövid tartamú attól függően, hogy mikorra esik húsvétvasárnap. Ettől a naptól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda.

A farsang a tavaszvárás ősi ünnepe. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg.

A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak, pl. a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, pl. a Bács megyei Topolyán szerencsét hoz, ha jól nyúlik. Általában a sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélik.

Óvodánkban a kiscsoportosok a Farsang témahét keretében Népművészeti kiállítást rendeznek február 7-18 időszakban. ( felelőse: Kaszás Ferencné) A különböző eszközöket, tárgyakat a bejárati ajtónál lévő várakozó helyiségben állítottuk ki. A kiállítás folyamatosan bövül, hiszen a szülők és a kollégák is folyamatosan bekapcsolódnak a kiállításba azzal, hogy mindig újabb és újabb eszközök kerülnek bemutatásra. A kézzel készített csuhéj, kékfestő ruha, gyöngy, hímzett terítő, Miska kancsó... mind megtekinthetők.

Az első héten előkészülünk a farsangi ünnepségre: tavaszváró mondókák, mesék megismerésével. Vidám farsangi dalok és játékok eljátszásával.

Február 10.-én pedig a Kecskeméti Csörömpölők Együttes adott több, mint 1 órás műsort, melyet ez úton is köszönünk. Ízes, népies, mégis modern formában mutatták be a farsang témakört úgy, hogy folyamatosan bevonták a gyermekeket mozgásos, énekes feladatokkal. A gyermekek nagyon élvezték az előadást, észre sem lehetett venni, milyen gyorsan eltelt a műsor ideje. A szereplők közvetlenek voltak a gyermekekkel, együtt nevettek, játszottak velük. ( az előadást a karácsonyi kiállításból befolyt bevételből és a kiscsoportos szülők hozzájárulásából finanszíroztuk)

A farsang a mulatozás, a jókedv időszaka,ezért ebben a két hétben a gyermekek teljesen részei lehetnek ennek a népi hagyománynak.

17.-én csütörtökön délelőtt 9 órától arcfestés és táncház kerül megrendezésre az óvodában. Ekkor lesz az óvodai farsangi ünnepség is. Ezen a napon minden gyermeket kifestenek, és jelmezt hozhatnak magukkal. Táncolunk a táncházasokkal, majd fánkevő versenyt és játékokat szervezn a kicsiknek. Ez az előadás is ingyenes minden gyermek számára.

A Farsangi témahéten folyamatosan feldíszítjük a folysónkat, mosdót, öltözőt, csoportszobát közösen a gyermekekkel! Lufival, szalagokkal, álarcokkal, melyeket a gyermekek maguk készítenek...

Hagyományok, néphagyományok ápolása

C É L:

-   hazaszeretetre nevelés, a magyarság megismertetése, megszerettetése;

-   a népi táravak, értékek megóvása, megőrzése;

-   az idősek tiszteletére, szeretetére nevelés.

FELADAT:

-   a közvetlen környezet. a táj, a község népi értékeinek bemutatása;

-   néphagyományok, népszokások megismertetése;

-   hagyományok ápolása.

A fejlesztés tartalma:

-   természetes anyagok felhasználásával barkácsolás, technikái: megismertetése;

-   népi játékeszközök készítése (pl.; csutkababa állatfigurák);

-   tárgyi értékek bemutatása (pl.: köcsög, korsó, szőttes, faeszközök), gyűjtése és elhelyezése a kijelölt helyen;

-   egyszerű magyar tánclépések megtanítása;

-   népi gyermekjátékok (gyermekjátékdalok és mondókák) tanítása;

-   a természet változásaihoz kapcsolódó jeles napok számbavétele;

-   naptári ünnepek, szokások, események, népszokások.

Néphagyományon alapuló ünnepek:

- Mikulás (Szent Miklós püspök)

- Advent (koszorú készítése)

- Luca - dec. 13. (búza elültetése, csíráztatása, Luca széke....)

- Karácsony (Betlehemes játékok)

- Farsang (téltemetés)

- Dal napja (népi gyerekjátékok, népdalok, néptánc)

- Húsvét (locsolkodás)

- Májusfa-állítás (Majális)

- Szüret (termés-betakarítás)

Hagyományos ünnepek:

-  Nemzeti ünnep: március 15.

-  anyák napja

-  Tanévzáró ünnepség

-  Ballagás

-  Pedagógusnap

-  Gyereknap

-  Műsor az iskolai tanévnyitón

-  Idősek otthonában szereplések alkalmanként

-  Községi rendezvényeken szereplés

-  Születésnapok, névnapok megünneplése

-  Óvódások Művészeti Fesztiválja.

Fejlesztés várható jellemzői az óvodáskor végére:

-   Tudják személyi adataikat (lakáscím, név, szülők neve. foglalkozása, testvérek neve, életkora);

-   Megnevezik a testrészeket, érzékszerveket;

-   Tájékozódnak környezetükben, megneveznek néhány épületet (pl: Posta, Gyógyszertár, orvosi rendelő, stb…..)

-   Ismerik a közlekedési eszközöket, járműveket;

-   Gyakorlottal: a gyalogos közlekedésben;

-   Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik jellemző tulajdonságaikat,

-   Ismernek az évszakokhoz fűződő néhány kiemelkedő népszokást, hagyományt;

-   Ismerik a napok neveit, a napszakokat;

-   Ismernek néhány növényt, termést;

-   Gondozzák, ápolják a növényekéi;

-   ismerik, megnevezik a környezetükben élő állatokat, tudjak csoportosítani életmódjuk, egyéb tulajdonságaik szerint;

-   ismernek néhány erdei és vadállatot, néhány nálunk telelő és költöző madarat:

-   ismernek néhány rovart, bogarat:

-   Megnevezik környezetük színeit, színárnyalatait;

-   Érzik és helyesen használják a mennyiségekkel. halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket (több. kevesebb, ugyanannyi)

-   Tájékozóknak a tízes számkörben, isménk a tő- és sorszámneveket;

-   Megfogalmaznak állításokat (igaz - hamis);

-   Ismerik a bal - jobb - fent - lent (sorváltás, soralkotás);

-   Felismerik az egyszerűbb testeket, síkrnértani formákat;

-   Tudnak szimmetrikus alakzatokat létrehozni;

-   Ismerik az irányokat, arányokat;

-   Képesek gondolkodási folyamatokra;

-   Részt vesznek a csoportszoba rendezésében, tisztántartásában;

-   Megóvják, megbecsülik a környezetük tárgyait, eszközeit;

-   Megbecsülik a felnőttek munkáját;

-   Gondozzák, ápolják a növényeket;

-   Gereblyéznek, szemetet szednek az udvaron;

-   Vigyáznak környezetük tisztaságára

-   Szívesen tevékenykednek a közösségért;

-   Megbecsülik, megóvják a természeti és társadalmi környezetük értékeit;

-   Ismernek néhány jeles napot a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat;

-   Megismerik közvetlen környezetük népi értékeit, hagyományait;

-   Barkácsolnak természetes anyagokból népi gyermek-játékeszközöket;

-   Ismernek népi gyermekjátékokat, mondókákat;

-   Felismernek és megneveznek néhány rési tárgyat, eszközt;

-   Megtanulnak néhány egyszerű néptánclépést;

-   Tisztelik, szeretik az idős embereket;

-  Szívesen részt vesznek az ünnepeken, megismerik az ünnepekkel kapcsolatos néphagyományt, népszokást;

-  Erősödik bennük a hazaszeretet, átérzik az. ünnepek hangulatát, érzik jelentőségét.